Hírek

„ … a gyerekműsorokon vagyok a legjobban önmagam”

Dolák-Saly Róbertet, az abszurd humor egyik oszlopos tagját nem kell bemutatni a közönségnek. November 17-én a Családi gumiszoba című nem szokványos gyerekműsorával lép a Madách Imre Művelődési Központ színpadára, amelyről őt magát kérdeztük.

 

 

A 80-as évek második felében Peremartoni Krisztinával több gyerekelőadása is volt, a Csodák és furcsaságok, melyet akkor az év gyermeklemezének választottak meg.  Sokak örömére, most újra egy gyerekműsorral rukkolt elő, a Családi gumiszobával. Hogyan született meg az előadás ötlete?

Az igazság az, hogy évtizedek óta folyamatosan fellépek a gyerekműsorommal, csak a felnőtteknek szóló műsoraimat sokkal inkább „jegyzik”, nagyobb hangsúlyt kaptak – sajnos a gyermekeknek szóló irodalom, zene még mindig nem kap annyi társadalmi figyelmet, megbecsülést, mint amennyit érdemelne. Kriszta később külföldre ment, és adta magát a dolog, hogy ne hagyjam parlagon a gyerekeknek szóló szerzeményeimet, hanem énekeljem el én őket. Három éve jelent meg egy gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt szóló verses kötetem, az Én vagyok a kedvenc állatom című. Ehhez csatoltam néhány régi-új gyerekdalt is, szóval ez a műsortípus valamilyen ürüggyel mindig kap újabb frissítéseket.

Rengeteg zenés gyerekelőadást élvezhet a közönség, miben más a Családi gumiszoba, mint a többi?

Én nagyon szeretek gyerekeknek játszani, és sokan mondják, hogy a műsoraim eléggé eltérnek a megszokottól. Az ok az lehet, hogy a műfaj, amibe nyakig belemerültem, vagyis az abszurd humor ugyanazt a gyermeki észjárást kívánja meg az előadótól, amiben eléggé jártas vagyok. Azt is megkockáztatom, hogy ezeken a gyerekműsorokon vagyok a legjobban önmagam, talán itt teljesedik ki legjobban az a stílus, ami jellemző rám. Számomra különösen szórakoztató egyszerre felnőtteknek és gyerekeknek játszani, hiszen az esetek nagy részében a szülők is jelen vannak, akikről nem szabad megfeledkezni, vagyis nem szabad gyermekszállítókká degradálni őket.

Ezek szerint vannak felnőtteknek szóló részek is műsorban?

Igen, van egy-két olyan műsorszám, ami a felnőtt közönség „kiengesztelését” célozza, „ha már voltak olyan aranyosak, hogy elhozták a gyerekeiket”, de alapvetően a hangvétel, az előadás stílusa az, aminek több szintje is létezik. A humorral jól bevonhatók a szülők is az előadásba. A dal, az éneklés pedig csak hab a tortán, hiszen egy gyerekkoncertről beszélünk, ahol végig énekelek.

Mi a tapasztalata, mit szeretnek a legjobban a gyerekek ebben az előadásban?

Én a rendetlen rend, vagy a rendes rendetlenség híve vagyok. Ha jól irányítja az ember a dolgokat, észre sem veszi a gyerekközönség, hogy irányított együttműködésről van szó, és felszabadultan vesznek részt a műsorban, vagyis igazi kikapcsolódás lesz számukra.

A gyerekműsorokat általában zenekarok, művészcsoportok, vagyis többen szokták előadni. Gondolom, ön is megtelhetné, hogy zenekart, vagy társakat visz egy ilyen produkcióra, amikor nagyobb helyen kerül bemutatásra. Mi az oka, hogy egyedül lép fel általában?

A hangulatomtól, meg attól, hogy egy sorozat részeként adok-e műsort, vagy egyszeri meghívásról van-e szó. Játszottam én zenekarral, meghívott előadókkal, de szeretek egyedül is fellépni. Minden felállásnak van előnye, érdekessége. Egyedül műsort adni persze nagyobb kihívás, és ahogy mondani szokták, én is szeretem a kihívásokat. Meg aztán annyiféle műsorszám közül válogathatok, hogy engem is szórakoztat egy ilyen feladat. Az ismert figuráim is megszólalnak, zenélek, vicces versekkel, találós kérdésekkel, együtt énekléssel színesítem a programot. Még bűvészmutatvány is helyet kap a műsorban. Szóval mindent elkövetek, hogy a gyerekek önfeledten tudjanak belemerülni a játékba, táncolásba, ugrálásba-ugratásba, éneklésbe. Ahol a körülmények engedik, rajzfilmes háttérvetítések gazdagítják a látványt. Vácott ilyen körülmények lesznek, úgyhogy mindenkit szeretettel várok, hiszen minél többen leszünk, annál jobb lesz a hangulat!